Pünkösd öröme a liturgiában

Az Egyház a húsvét vigíliájában énekszóval, nagy ünnepélyességgel hirdette meg a húsvét örömét. „ Az égben immár zengjen az angyalok kórusa…” énekelte a diákónus. Akkora öröm ez az ember számára, hogy a liturgia ezt 50 napig ünnepli. Húsvét után nyolc napig szinte egyetlen vasárnapként imádkozzuk az öröm imádságait, kettős allelujával a végén. A keresztutak mintájára öröm utakon veszünk részt, felelevenítve a feltámadottal való találkozásokat. Persze nemcsak a szentírás találkozásait, hanem saját életünk találkozásait is.

Sokkal több okunk van az örömre, mint a bánatra. Ennek oka, hogy mi már a feltámadás után élünk, és már megkaptuk a Szentlelket. Ez a legnagyobb öröm, amit kaphatunk az Istentől. Legyünk ezért hálásak, fejezzük ezt ki sokféleképpen! Vegyünk részt többször hétköznap is szentmisén, járjuk az öröm útjait hétköznapjainkban, kapcsolatainkban, munkahelyünkön, tegyünk tanúságot örömünk okáról! Május a Szűzanya hónapja. Imádkozzunk hozzá, kérjük közvetítését, és vegyünk részt a csodálatos szépségű Loretto-i litániákon! Negyven nap múlva aztán, egy újabb titokzatos várakozás veszi kezdetét, mint egy kis advent. Kilenc napig tart, mialatt várjuk mi is a Szentlélek eljövetelét, hogy megérthessük mindazt, ami velünk történt karácsony óta. És pünkösdkor felérkezünk a csúcsra. Pünkösd liturgiája különösen szép. Adjunk hálát, hogy mindennek részesei lehetünk!

„Az Úr Lelke betölté a földkerekséget, alleluja,
s ki mindeneket összetart: annál vagyon a Szó értelme,
alleluja, alleluja.”
(Éneklő Egyház, 567.)

Pünkösd neve azt jelenti, 50. nap. Ez az ünnep a húsvét után az egyik legrégibb ünnepe a liturgiának, A Pászka ünnep utáni 50. napot jelentette. Ez a szép ünnep, húsvét nagy ünnepének a befejezése, lezárása, amikor megkapjuk a Szentlélek ajándékát. Tertulliánus nagyon szépen fogalmaz amikor ezt írja: “a bérmálás szakramentumában a Szentlélekbe öltöztetik a keresztény embert. Ezzel teljesedik be a húsvéti misztérium, hiszen a húsvét hatását csak a Szentlélek erejében élhetjük át. A Szentlélek az a harmadik isteni Személy, aki az Atyát és a Fiút, mint Szeretet köti össze.”

Rangja szerint főünnep, liturgikus színe a piros.

Az ünnep liturgikus mozzanatai

  • A várakozás. Példa az apostolok közössége, akik Máriával együtt várták a Szentlelket. Hívogassuk most sűrűbben esti imáinkban a Szentlelket!
  • Szentlélek-váró kilenced. Kilenc napon át más-más imádságokkal imádkozunk a Szentlélek eljöveteléért a szentmisék végén.
  • Szokás a pünkösd előtti virrasztás. Ez is elősegíti a várakozás lelkületét. Templomunkban is lesz egész éjszakás virrasztás, hajnali 3 órakor elénekeljük a virrasztó zsolozsmát.
  • Vegyünk részt a pünkösdi szentmisén, amely ilyenkor ünnepélyesebb, adjunk hálát a bérmálkozásunkért! A Pünkösdvasárnap esti szentmise után ünnepélyes zsolozsma lesz, mely lezárja a húsvéti szent időt. Ilyenkor eloltjuk a húsvéti gyertyát is.

A Szentlélek hatásai

  • A Szentlélek egybegyűjtötte mindazt, ami szétszórt volt. Ez a közösség az Egyház. Pünkösd az Egyház születésnapja.
  • A Szentlélek átalakította mindazt, ami átalakítatlan volt. A Szentlélek mindenkit átalakít, megszentel.
  • A Szentlélek bátorította a bátortalant. (Péter). A Szentlélek elindította, és életben tartja a missziót.
  • A Szentlélek mindannyiunk védője és vigasztalója. Ő mindig tudja, hogy mire van szükségünk. Segítségével a legnehezebb terheket is el tudjuk hordozni. Csak kérjük Őt!

Ezt kéri számunkra a csodálatos pünkösdi szekvencia

„Mosd, amit a szenny belep, öntözd, ami eleped, seb fájását csillapítsd!
Ami dermedt élesztgesd, ami fagyos melengesd, ami hibás igazítsd!
Benned minden bizalom, osszad, osszad pazaron hét szent ajándékodat…”
ÖRÖK VÍGASSÁGOT ADJ! AMEN, ALLELUJA.

Talán érdemes még megemlíteni néhány szép szokást, a népi vallásosság világából, melyek szépen kiegészítik a liturgiát. Gyönyörűek a szavak, melyek a Szentlelket illetik: Édes, fényességes Szentlélek, mindeneknek megvilágosítója, szentséges szerelem, édes kegyelmesség, boldogságos világosság…stb. A középkortól Európa szerte szokás az ún. pünkösdi királynő választása, a templomokban pedig galambot engedtek szabadon repülni, a hozzá való hasonlatosság képeként. Mindezek a szokások igazolják, hogy a magyar nép számára mindig különlegesen kedves ünnep a Pünkösd.

Pünkösd után a liturgia kiemel néhányat a hittitkok gazdagságából, és ezeket külön ünnepkéni is megünnepli. Dogmatikus ünnepeknek is nevezzük, mert e hittitkok teológiai tartalmát a dogmatika tudománya tárgyalja és adja tudtunkra. Ezek a Szentháromság vasárnapja, Úrnapja, és Jézus Szíve ünnepe. Majd megkezdődik a második évközi időszak, mely egész Krisztus Király vasárnapjáig tart, bő lehetőséget adva a hívő léleknek, e sok szép ünnep után a belső érlelődésre, és a Krisztussal való kegyelmi kapcsolat kibontakozására, megerősítésére.

Adjunk hálát első áldozóinkért akik most találkoznak Krisztussal, és imádkozzunk azokért is akik a bérmálkozásra készülnek! Külön köszönet illeti azokat, akik felkészítették őket, ez is a misszió szép formája.