Templomainkról

Keresztelő Szent János Plébániatemplom

Keresztelő Szent János Plébániatemplom

SzentenKeresztelő Szent János plébániatemplomdre legrégebbi és egyben névadó (Szent András tiszteletére felszentelt) műemléke. A mai templom a korábbi – a tatárjárás alatt tönkrement – templom helyére épült 1241-80 között. Az óratorony a XIV. század elején épült hozzá. A török dúlás után az ideérkező római katolikus dalmátok vették használatba. 1751-ben kapta meg mai külső-belső architektúráját, azaz a gótikus arányok és statikus elemek megőrzése mellett barokk formáját. Középkori eredete miatt ez a templom is szentélyével keletre fordul.

A plébániatemplom belső tereA délnyugati támpillér sarkán az 1300-as évekből származó, kőből faragott napóra kapott helyet. A déli oldalon középkori ablakok kőkeretei és freskónyomok láthatók. A belső freskókat szentendrei festők készítették 1933-38 között. Érdemes megfigyelni, hogy a bibliai jeleneteket szentendrei háttér elé festették.

Péter-Pál Templom

Péter-Pál Templom

Péter-Pál templomA Péter-Pál Templom (volt Csiprovacska templom) Szentendre legnagyobb temploma eredetileg szintén görögkeleti szerb templomként épült. Nevét a Ciprovacból érkezett menekültek után kapta. Először itt is fatemplom állt, majd 1750-től épült fel a kőtemplom. A szerb lakosság folyamatos hazavándorlása után a XX. században a római katolikus egyház tulajdonába került. Méretei impozánsak: 300 m2 alapterületű, kb. 500 fő befogadóképességgel, tornya 33 méter magas.

Péter-Pál templom belsejeA templom berendezése egyszerű, a falak fehérek, freskói nincsenek; korábbi értékes felszerelését a hazatelepülők magukkal vitték.