Októberi ünnepek a liturgiában

Október elején a liturgiában nekünk magyarok számára két kedves és fontos ünnep is található. Október 7.-én Rózsafüzér Királynéját, 8.-án pedig Szűz Mária Magyarok Nagyasszonya Főünnepét ünnepeljük.

Rózsafüzér Királynéjának ünnepe – október 7.

Rózsafüzér Királynéjának ünnepe 1572-ig nyúlik vissza. Ekkor történt, hogy a keresztény seregek megverték a török flottát Lepantónál és ezzel megtört a fenyegető török uralom. V. Leó pápa rendelte el az emlékezést, melyet XIII. Leó pápa ünnep rangra emelt, és még egy enciklikát is kiadott, hangsúlyozva benne a rózsafüzér imádság újrafelfedezését és helyes gyakorlását.

Október a rózsafüzér hónapja. Ebben a hónapban, templomainkban ünnepélyesen imádkozzuk ezt a szép imádságot. A rózsafüzér jelentőségéről, értékéről és lelki hasznáról külön írás olvasható.

Add meg nekünk, istenünk, hogy szívünk teljes odaadásában fel tudjuk fogni, hogy mi a liturgiában megjelenő események értelme. Hirdessék a pálmafák ágai, hogy megváltónk, megszánva az emberi bajokat, az egész világ életéért a halál fejedelmével, a sátánnal harcba száll, s rajta saját halálával győzedelmeskedni fog. És az olajaágak szó nélkül is kiáltsák, hogy Jézusban az isteni irgalom és gyógyítás kegyelme az egész emberiségre kiárad. Azért arra kérünk téged atyánk, hogy fiad által, kinek tagjai vagyunk, a halál és a bűn fölött mi is győzelmet aratva az ő dicsőséges feltámadásának részesei lehessünk! Amen!

Boldogságos Szűz Mária Magyarok Nagyasszonya – Főünnep, október 8.

„Angyaloknak nagyságos asszonya,
Úr Jézusnak bódogságos szent Anyja,
mennyországnak szépséges ajtaja,
paradicsomnak nagy széles kapuja!”

„Halottaknak megszabadítója,
törököknek megnyomorítója,
királyoknak jótanácsadója,
magyaroknak megoltalmazója!”

Ez az ősi ének szépen bemutatja azt a különleges Mária-tiszteletet mely mindig is jellemezte a magyarokat. A magyar nép kezdetektől fogva Máriában, patrónáját látta és ezért jöttek létre a jellegzetes Mária társulatok is. Ezek a társulatok hetente több misét is mondattak a Szűzanya tiszteletére elősegítve ezzel a helyes Mária tisztelet kibontakozását. A másik szép hagyomány a Mária zarándoklatok szokása volt. Szinte nem volt olyan keresztény ember, aki legalább egyszer évente részt ne vett volna valamilyen Mária zarándokúton. Igen népszerűk lettek a Máriáról elnevezett települések. Márianosztra, Máriaremete, Máriagyűd, és sorolhatnánk tovább. Látjuk tehát, hogy Mária kultusza mennyire áthatotta a magyar nép mindennapjait életét. Talán ezért oly szép gesztus, hogy ezt a tiszteletet jutalmazta meg XIII. Leó pápa, amikor elrendelte a Magyarok Nagyasszonya ünnepet talán azzal a vággyal, hogy napjainkban is folytassuk ezt a tiszteletet, kapaszkodjunk Krisztus Édesanyjába és kérjük közvetítését népünk, nemzetünk számára.

„Engedd kegyelmesen, hogy akit Szent István királyunk kezdeményezéséből Nagyasszonyunknak magasztalunk és Pátrónánknak tisztelünk e földön, annak örökkétartó társaságának örvendhessünk a mennyben.”
(Könyörgés Nagyasszonyunk ünnepén)